Híreink

Tetőrendszerek az igényes építészet szolgálatában

A Földközi-tenger vidékén jelenik meg az egyre tudatosabb építési, tetőfedési technika eredményeként a fedélszékes, szaruállásos tetőszerkezet, s a karakteres kolostorfedés, melynek anyaga az égetett agyagcserép. A mai házépítés jegyei már felismerhetők a 10-12. század „kőépítészetében\", ahol előszeretettel alkalmazták a hódfarkú cserepet fedőanyagként. A 17-18. század nagyobb középületeinél már egyre összetettebb tetőszerkezetek készültek: a szelemenes székoszlopos, majd a függesztőműves fedélszékek. Az iparosodás lehetővé teszi a csapadékosabb vidékeken a fémlemez fedések szélesebb körű elterjedését. A bajor Adolf Kroher már fa sablonok alkalmazásával állította elő a cementcserepet. A századvég újdonsága a műpala, az azbesztcement. A 20. században felgyorsult a technika fejlődése és általa a betontechnológia tudománya is nagyot lépett előre. Egyre gyakrabban találkozhatunk a megszokottól eltérő formájú tetőkkel, új hőszigetelő anyagokkal és a vízszigetelő lemezek megjelenésével, melyek egyre korszerűbb szerkezeti lehetőségeket kínáltak a tervezőknek, kivitelezőknek. A korábban előszeretettel alkalmazott, megfelelő páratechnikai ismeretek nélkül tervezett és kivitelezett – egyhéjú, alacsony hajlású „lapostetők\" -et lassan kiszorította az igényes, megfelelő szakismeretet igénylő, átszellőztetett – kéthéjú, magastetők építése. Az ideális tetőnek megbízható védelmet, értékállóságot és esztétikai megjelenést kell biztosítania. A korszerű lapostetők fedésénél alapkövetelmény a vízhatlanság. A magastetők héjalásánál elég, ha csupán vízzáró, ami azt jelenti, hogy annyi csapadék juthat át a felületen, amennyi a tetőtérből károsodás nélkül, átszellőztetéssel, párolgással eltávolítható. A kis hajlású tetőknél alátét héjazatként tetőfóliát használnak, melyet a szilárd ajzatra (pl. deszkázat) fektetnek. A vízzárást döntően befolyásolja a tetőfedő elemek egymáshoz viszonyított takarásának módja, mértéke, vagyis az átfedése. A hosszoldalon átfedést biztosító hornyolt Alpesi tetőcserepekkel egyrétegű fedés, míg az oldalirányú átfedést nem biztosító Hódfarkú és Téglány betoncserepekkel csak kétrétegű fedéssel érhető el a kívánt vízzárás. A görbült tetőformák megbízható, műszakilag kifogástalan fedése csak horony nélküli elemekkel, kettős fedéssel, sok helyszíni vágással oldható meg. Hajlásszögtől függő tetőfedési jellemzők Hajlásszög Átfedés Léctávolság Szükséglet (fok) min.(cm) max.(cm) (db/m²) 25º alatt 10,5 31,5 10,58 25º-30º 9,0 33,0 10,10 30º felett 8,0 34,0 9,80 35º alatt 11,0 15,5 37,95 35º-40º 10,0 16,0 36,76 40º-45º 9,0 16,5 35,65 45º felett 8,0 17,0 34,0 A légréteg szerepe A szellőző légrétegnek tehát meghatározó szerepe van a tetőszerkezet kialakításban: Alacsonyabb külső hőmérséklet esetén, a nem páraáteresztő tetőfólia alsó felületén kicsapódik a pára és lecseppen. A légréteg ezt megakadályozza, továbbá a felületek kiszárítását is elősegíti. Ha nem megfelelő a légréteg, tehát rossz az átszellőztetés, akkor az elcsöppenő víz telítheti a szálas szigetelőanyagot, aminek következtében elveszti eredeti rendeltetését, vagyis hőszigetelő képességét. Amennyiben kivitelezési, tervezési hiba miatt az eresznél lezárják az 1. szellőző légréteg bevezető nyílását, nem készítenek ellenlécezést, vagy nem helyeznek szellőző cserepeket a tetőgerinc alatti sorba, akkor ezzel megakadályozzák a héjazat alatti levegőréteg áramlását, ezáltal a tetőszerkezet nem szellőzik át. A műszakilag nem indokolt hosszabb szarufák alkalmazása ugyanúgy csökkenti a légáramlást, mint az alacsonyabb lejtéssel készül a tetők kialakítása, ezért ilyen esetekben célszerű a szellőző légréteg vastagságát megnövelni. Összefoglalva a héjazat alatti 1. légréteg szellőztetésének elmaradása nyáron a tetőtér elviselhetetlen felmelegedéséhez vezet, télen az ácsszerkezetek befülledését, gombásodását eredményezi. A páraáteresztő tetőfólia alkalmazásánál viszont nem okoz gondot, ha a 2. légréteg átszellőztetése elmarad.A tetőszerkezet átszellőztetése a hó csúszás szempontjából is előnyös, mivel a beépített tetőtér felöl a felszíne felé áramló hő elvezetése meggátolja a tetőfedés olyan mértékű felmelegedjen, hogy azon a hó hirtelen nagyobb tömegben meginduljon. A 25º-75º tetőlejtésű szerkezetnél, 6 m-t meghaladó ereszmagasságnál, a közlekedőkkel határos tetőnél, - biztonsági megfontolásból fontos- annak teljes felületén szabályos ritmusban hófogó cserepeket vagy fém hófogókat, s az eresz mentén hófogórácsokat elhelyezni, hogy megakadályozzák a hó hirtelen lezúdulását. A hófogók mennyisége – a gyakorlati tapasztalatok alapján – a tető teljes felületére számolva: legalább 1,2-1,4 db/m². A tetőrendszer tartozékai A tető csapadékvíz elvezetésének elengedhetetlen tartozéka a Stabicor ereszcsatorna-rendszer, mely szín-, méret- és elemválasztékával kitűnően illeszkedik a különböző stílust képviselő héjalásokhoz. Elemei anyagában színezett, ütésálló, kemény, de rendkívül rugalmas PVC-ből készülnek. Anyaguk színtartó és időjárásálló. Festést nem igényelnek, s karbantartás nélkül is hosszú élettartamúak. A méretpontos csatlakozások és a beépített tömítések vízzáró kapcsolatokat, az erősített peremek nagy szilárdságot eredményeznek. Ragasztás, forrasztás és szegecselés nélkül egyszerűen, gyorsan felhelyezhetők, fémfűrésszel vághatók. Az ereszcsatorna bepattintható összekötő idomokkal, míg a lefolyócsövek egyszerűen egymásba illesztve toldhatók. Fontos szerep jut az ereszlemeznek, melyet a deszkára helyeznek, s alátét héjazat (tetőfólia) fektetése előtt az ereszcsatornával együtt kell felszerelni. A kémény és falszegély, valamint a szegélylemez és tömítőanyag szerepét fontos hangsúlyozni, ugyanis ezek a fal vagy kémény csatlakozásainak pontos, hézagmentes lezárására szolgálnak. A tekercsben forgalmazott szegély kézzel könnyen formázható, a felhelyezésnél kialakított forma tartósan megmarad. Különleges önhegesztő tulajdonsága révén egyszerűen toldható, szélesíthető, ollóval vágható. Teljes körű védelmet nyújt az eső és a hó ellen. Tetőfóliák A pikkelyes fedésű magastetők beépítésénél a héjazatok alá esetenként bejutó porhó, csapóeső károsíthatja a szerkezetet, elnedvesítheti a hőszigetelést. Ezért alátét héjazat készítése elengedhetetlen. Erre a célra felhasznált tetőfóliák választéka egyre bővül. Fizikai tulajdonságaik, hő- és páratechnikai jellemzőik, az ultraviola sugarakkal szembeni ellenállásuk, reflexiós képességük, szakítószilárdságuk vagy súlyuk alapján többféle csoportosításuk is lehetséges. - a részben párazáró műanyag fóliák anyaga PVC vagy polipropilén, háló nélküli vagy hálóerősítésűek, s a páralecsapódások miatt nagy felületen nem érintkezhetnek nedvességre érzékeny épületszerkezetekkel. -a páraáteresztő fóliák, melyek anyaga műanyagok, szövetszerű, de általában nem szőtt szerkezetűek. Páraáteresztő képességük miatt nem kell tartani páralecsapódástól, nagy felületen is közvetlenül érintkezhetnek más szerkezetekkel.(pl: deszkázat, hőszigetelés) -háló erősítésű, nem páraáteresztő, közepesen nehéz, polietilén tetőfólia,- elsősorban tetőáttörések vízelvezetésére szolgál. Ehhez nyújt segítséget a fóliagyűrű, ill. a minden nagyobb áttörésnél kialakítandó fóliacsatorna. A kéményrendszerek a modern fűtéstechnika kiszolgálói. Sokéves tapasztalat és állandó továbbfejlesztés eredményeként jöttek létre a speciális fűtési módozatokra kifejlesztett kéményrendszerek, melyek a következők: -a samott csőrendszer, -egyszerűsített hőszigetelésű szigetelt kémény, -hátsó szellőzésű szigetelt kémény, -a levegő-füstgáz kémény. Ezek közül a samott csőrendszer hosszú távú biztonságos megoldást nyújt és minden tüzelőanyaghoz használható 1100ºC-ig. A hátsó szellőzésű Schiedel kéményrendszer a kéményépítő szakmában csúcsminőségűnek tekinthető. Lényege az, hogy a köpenytégla sarkaiban csatornákat képeztek ki, és a legalsó köpenytéglában levő levegő bevezető nyíláson és a speciális lábazati téglán keresztül állandóan áramlik. A csatornákban az alulról felfelé áramló levegő a kéményből a leadott hőt és nedvességet magával ragadja és a szabadba szállítja.. A hátsó szellőztetés megakadályozza, hogy a nedvesség a kémény szerkezetében összegyűljön, ezáltal biztosítja a szigetelőréteg tartós hatását, és védi a külső köpenyt a károsodástól. A levegő-füstgázgyűjtő kémény a többszintes és több lakásos házak etázsfűtésénél jelent előnyt, ahol több szintet egy kéménykürtőbe kapcsolhatunk be biztonságosan. Minden kazán bármikor és korlátozás nélkül működhet és egyedileg szabályozható. forrás: epitinfo.hu

Mennyibe kerül egy tető építése, felújítása? Kiszámoltuk!

Cikkünkben nem csak a tetőfedő anyagok négyzetméter árairól lesz szó, hanem a sokszor előre nem számolt költségeket is megvizsgáljuk, illetve egy átlagos méretű tető teljes felújításának áráról is beszélni fogunk. Tetőcserepek A beton és kerámia tetőcserepek alig különböznek egymástól árban, feltéve, hogy egy népszerű modellt választunk. Leginkább kerámia cserépnél van lehetőségünk mind színben és bevonatban, mind pedig formában különlegeset választani, itt azonban az árak már az egekbe szökhetnek. A hagyományos cserepek mindkét fajtája körülbelül 1700 és 3000 forint között mozog négyzetméterenként, de ha valami extrát szeretnénk, akár a 6000 forintot is elérheti a négyzetméterenkénti ár. Ezek az árak azonban csupán az alapcserepekre vonatkoznak, egy tetőhöz viszont elengedhetetlen, hogy kúpcserepet, és szellőzőcserepet is beépítsünk, valamint kezdő- és ereszcserepek is szóba jöhetnek. Nyilvánvalóan tetőformától függ, hogy mennyi kúpcserépre és osztókúpra lesz szükségünk, de most számoljunk egy körülbelül 150 négyzetméteres nyeregtetővel. Ha minden szükséges cserepet megveszünk, akkor ez körülbelül 400- és 600 ezer forint közötti összegre tehető. Ebben az árban azonban még nincsenek benne olyan „különlegességek”, mint például a tetőáttörés, az átvilágító cserepek, a hófogó cserepek, vagy a szegélycserepek, csak a legszükségesebb fajták: azaz alapcserép, kúpcserép, és szellőzőcserép. Zsindelyek Amennyiben jó minőségű, ugyanakkor nem túl különleges zsindelyt választunk, akkor négyzetméterenként 1500 és 2000 forint körüli összeggel megúszhatjuk a vásárlást. Nem csoda, hogy sokan a legolcsóbb megoldásnak tartják ezt a tetőfedési formát, ugyanis akár különleges formájú, vagy egyedi színű zsindelyhez is már 4000 forint/négyzetméter ártól hozzájuthatunk. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a bitumenes zsindely önmagában még nem tetőfedés. Mivel ugyanis nem alaktartó, ezért teljes aládeszkázást igényel, amit minimum 10 mm vastagságú OSB lapból érdemes megoldani. Egy ilyen lapnak 1000 – 1300 forint között mozog négyzetmétere, vagyis ezt az árat mindenképpen hozzá kell adnunk a zsindely árához. Így már más megvilágításba kerül a dolog, ugyanis a fenti példában szereplő tető körülbelül ugyanannyiért fedhető be zsindellyel a feltétlenül szükséges anyagok felhasználása mellett, mint tetőcseréppel. Cserepeslemezek Az elfogadható minőségű cserepeslemezek körülbelül 2000 forint/négyzetméternél kezdődnek, viszont az ismertebb márkanevűek inkább 3000 és 4000 forint közötti áron szerezhetők be. Mintában nem túl nagy a választék, viszont színben gyakorlatilag a teljes RAL színskála a rendelkezésünkre áll. Az azonban mindenképp hozzátartozik a teljes igazsághoz, hogy amennyiben nem a gyártó által preferált 5-7 alapszín közül választunk, akkor mélyebben kell majd a zsebünkbe nyúlnunk. Egyedi színű, netán -bevonatú cserepeslemezért nem ritka a 6000, vagy afölötti négyzetméter ár sem. A példa-tetőnk egy normál árfekvésű, megbízható cserepeslemezzel körülbelül 500 – 700 ezer forintért fedhető be, ami első olvasatra drágának tűnik ugyan, itt viszont nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a bádogos munkát ki tudjuk váltani a cserepeslemezhez kapható saját kiegészítőkkel, így ezért külön már nem kell fizetni. Bizonyos helyeken teljes tetőfelújítást is vállalnak ezzel a tetőfedő anyaggal, ami 4500 – 6000 forintba kerül négyzetméterenként. Ebben az árban benne van az alapanyag, a munkadíj, a tetőléc, a tetőfólia, valamint a rögzítőelemek is. Munkadíjak Egyértelmű, hogy a tető felújításánál, vagy új tető építésénél nem elég csupán az alapanyagokkal számolnunk, ugyanis a munkát valakivel el kell végeztetni. Az ácsszerkezet elkészítését körülbelül 1700 és 2500 forint között szokták vállalni négyzetméterenként, itt természetesen a ház alapterületével kell számolni. A fóliázást és a lécezést körülbelül 400 – 500 forint között végzi egy szakember, itt azonban már a fedett felület négyzetméterével számol. Szegélybádogozással körülbelül 900 és 1200 forint között tudunk megbízni valakit, ez az ár a bádogozás hosszára, folyóméterre vonatkozik. A tetőfedés árát leginkább az alapanyagtól teszik függővé a szakemberek. A legolcsóbb általában a tetőcserepes fedés, ezt 800 és 1000 forint között vállalják el, és természetesen itt is a fedendő terület négyzetméterével kell számolnunk. Fontos azonban tudni, hogy a különleges fedéseket – mint például a koronafedést hódfarkú cseréppel – már drágábban, akár 1700 – 1800 forintért fogják elvállalni. A zsindelyt körülbelül 1000 és 1300 forint között teszik fel, míg a cserepeslemezes fedésért 1200 – 1500 forintot kérnek el. Ezek az árak azonban területenként, valamint tetőformánként változhatnak, de nagyságrendi előzetes kalkulációhoz tökéletesen megfelelnek. Az árak bűvöletében azonban semmiképpen se feledkezzünk meg a garanciáról. Sok gyártó ajánl tetőfedőt az ország egész területéről, akik általában nem drágábbak, mint a nem ajánlott szakemberek, viszont biztosan nagyobb szakértelemmel bírnak az adott anyagot illetően, mivel folyamatos oktatásban részesülnek. Ha a cserepünk garanciáját biztosan meg akarjuk őrizni, akkor célszerű ilyen szakembereket választani. Arról se feledkezzünk meg, hogy az anyaggal együtt kapott felújítási árajánlat általában kevesebb idejű garanciát foglal magában, mint a gyári. Nem ritka, hogy egy tetőfedésre 12-15 év garanciát kapunk a mestertől, míg a gyárból vásárolt tetőfedő anyagra 30-50 évet is kaphatunk, ami egyáltalán nem mindegy. Gondosan mérlegeljük, hogy vajon az a 20-40 év különbség megér-e nekünk néhány százezer forinttal költségesebb beruházást. forrás: ingatlanmagazin.com

Tető - agyag, vagy beton? II. rész

Az előző részben megvizsgáltuk, milyen állításokat szoktunk hallani az agyagcserepekkel kapcsolatban. Arra is fény derült, mennyi igazságtartalmuk van ezeknek a véleményeknek, valamint már azt is tudjuk, miért bombáznak bennünket a kereskedők, a kivitelezők, valamint a gyárak efféle – többé-kevésbé mondvacsinált – állításokkal. Ma utánanézünk, miket hallhatunk betoncserép-fronton. Először azokat a véleményeket hallgatjuk meg, amelyek mellette szólnak, később azokat, amelyek ellene. Természetesen most sem mulasztjuk el megnézni, vajon van-e igazság az állítások mögött. Vélemények, amelyek mellette szólnak: Nehezebb, mint az agyagcserép. Meglepő, hogy az első részben az agyagcserepek mellet szólt, hogy könnyebbek, mint betonból készült társaik, most pedig a betoncserép előnyére válik, hogy nehezebb. Hogy lehet ez? Egyszerű. Az előző részben már fény derült rá, hogy a tetőre nehezedő súlyt négyzetméterben érdemes kalkulálni, mert a „nehezebb” betoncserépből – ami nagyobb is egyben – elegendő a 10 db négyzetméterenként, míg a könnyebb kerámiacserépből akár 14-17 darab is felkerül ugyanekkora felületre. Tehát négyzetméterre vetítve közel azonos súllyal kell kalkulálnunk. A betoncserépnél az az igazi előny, hogy darabja nehezebb, mint a kerámiacserépé, tehát jóval kisebb az esély, hogy egy viharos erejű szél megbontsa betoncserépből készült tetőnket. Az állítás tehát igaz! Hosszabb az élettartamuk, mint az agyagcserepeknek. Ezt már megbeszéltük a kerámiacserepeknél. Maga a beton, mint alapanyag szilárdabb szerkezetű, mint a kerámia, ám egy cserép élettartamát nem csak a felhasznált anyag határozza meg. A gyártási technológia kiforrottsága sokkal inkább meghatározó a tetőcserép szempontjából. Nem általánosítható tehát, hogy egy betonból készült tetőfedő hosszabb ideig tudja funkcióját betölteni. Megfelelő szakértelemmel és odafigyeléssel mindkét alapanyagból ugyanolyan jót lehet készíteni. Kevesebb nedvességet vesznek fel. Igaz is, meg nem is. A tömörebb szerkezet valóban kevesebb nedvességet fogad magába, így megelőzi a fagykárokat. Azonban általánosítani itt is szarvashiba lenne. Házi tesztünkön – amelynek pontos eredményét a jogi viták elkerülése érdekében nem áll módomban leírni – egy hazai gyártású agyagcserép győzött a „nedvesség-felvevő” versenyben. (Természetesen azzal, hogy a legkevesebb nedvességet szívta magába.) Ha jogilag zöld utat kapunk, az építés.hu-n közzé tesszük a teszt eredményét! Igen tanulságos! Száz szónak is egy a vége: Nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy egy betoncserép kevesebb nedvességet vesz fel, mint az, amely agyagból készült. Vélemények, amelyek ellene szólnak: Kevés a formaválaszték a kerámiacserepekhez képest. Nincs mit tenni, ez igaz. A betoncserép-gyártók az elmúlt években rohamos léptekkel próbálták felvenni a versenyt az agyagcserepek formaválasztékával, de lemaradásuk még így is számottevő. Arról nem is beszélve, hogy bármelyik betoncserép gyár termékpalettáját hasonlítjuk össze, szinte azonnal észrevesszük, hogy kísértetiesen hasonlítanak egymásra; az egyediségnek, kreativitásnak szinte nyoma sem fellelhető. A betoncserépnek nincs hagyománya, nem bizonyított eleget! Akkora hagyománnyal biztosan nem rendelkezik, mint az égetett kerámia, de ezért még túlzás olyasmit állítani, hogy nem bizonyította be; igenis van helye az építőiparban. Egy kerámiacserép gyár képviselőjétől még – enyhe elnéző mosoly kíséretében – elfogadom, ha ilyesmit mond. De ha Józsi bácsi 40 éve ugyanaz alatt a betoncserép alatt él, ember legyen a talpán, aki meggyőzi, hogy a betoncserépnek még van bizonyítani valója. A BETONból készült tetőfedő nem is nevezhető CSERÉPnek! Ha szigorúan nyelvtani szempontból vizsgáljuk a kérdést, természetesen akkor sem igaz ez az állítás. Aki ilyet kiejt a száján, vagy leírja, egyetlen dolgot üzen: „Akkora bajban vagyok, hogy muszáj nyelvtani vitába bonyolódnom. Ez az egyetlen adum maradt.” Nos, nem igazán meggyőző egyik érv sem. Arra legalábbis egyáltalán nem alkalmasak, hogy ezek miatt letegyük voksunkat akár a betoncserép, akár a kerámiacserép mellett. Mindig fogunk jót is, rosszat is hallani mindkét félről. Ha egy építőanyag-kereskedő, esetleg egy kivitelező mondja el ugyanezeket, igencsak meggyőzőnek tűnhet. Azt javaslom azonban, ragaszkodjunk azokhoz a szempontokhoz, amelyek valóban segítenek a megfelelő tetőcserép kiválasztásában. Melyek ezek a szempontok? Íme: Mennyi garanciát vállal a gyártó a cserepére? Mindenképp évtizedekben kell gondolkodni. A hazai vezető tetőcserép-gyártók 30 és 50 év közötti időszakot szoktak megjelölni. Nem árt még utánanézni, hogy az a „garancia” ugye nem csak egy gyártói nyilatkozat??! Sajnos ilyennel is lehet találkozni. A gyártói nyilatkozat semmi garanciát nem nyújt a vásárló részére. Rendszerint akkor jön csak rá az ember, amikor szeretné kárigényét benyújtani. Építőanyag-kereskedéssel töltött éveim során szinte egyetlen alkalommal sem találkoztam olyan vásárlóval, aki érdeklődött volna a garancia után, sőt vásárláskor szinte senki nem kérte a garancialevelet. Ha nem erőltettem volna, valószínűleg senki sem viszi el. Olyan ember viszont majd’ minden héten jött hozzám segítségért, akinek garancia nélküli – de rendkívül olcsón (MÁSHOL!) vásárolt!!! – tetőcserepe néhány év alatt felmondta a szolgálatot. A szívem szakadt meg néha, de nem tudtam ezeken a szerencsétlenül járt embereken segíteni. Olvassa el a garancialevelet, értelmezze, és VIGYE HAZA! Mennyi ideig biztosítja a gyár az utánpótlást? Soha nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Elképzelhető, hogy házunk felépülte után 5-6 évvel eljön az ideje, hogy egy melléképületet húzzunk fel. Az összhatást szeretnénk megőrizni, és ugyanolyan cseréppel borítani be a tetőt, mint ami a házon van. Esetleg hozzáépítünk a házhoz, mert bővül a család! Vagy - legrosszabb verzióként - a vihar ledobálta cserepeink egy részét. Nosza, nyakunkba vesszük a várost, hogy újabb – ugyanolyan – tetőcserepet vásároljunk. Az első kereskedésből még fütyörészve fordulunk ki, ott nem árulnak ilyet. A másodikban – miután közlik, hogy ők még nem is hallottak erről a márkáról – már kezd izzadni a tenyerünk. Végre a harmadik tüzépen megfelelő felvilágosítást tudnak adni. Ők forgalmazzák a gyártó cserepeit, de közlik, hogy a gyár tavaly megszüntette ezt a típust, talán valamelyik kereskedésben van még „elfekvőben”, tessék keresgélni! Hidegzuhany! Az olcsó tetőcserép milyen drága lett hirtelen, igaz? Hazafelé a kocsiban már azt számolgatjuk, hány százezerbe fog ez nekünk kerülni. Tetőcserép vásárlásnál érdeklődjük meg, mennyi ideig vállalja a gyár az utánpótlást! Nézzük meg a referenciákat! A gyárak által adott prospektusok olvasgatása közben szinte alig várjuk már, hogy megvehessük a cserepet. De vigyázzunk, nem látjuk a teljes képet, csak azt, amit a gyártó láttatni akar velünk! Ha tiszta képet szeretnénk, nézzük meg, milyen állapotban vannak az adott gyártó termékei néhány évvel a beépítés után! Ez nem kíván sem különösebb erőfeszítést, sem sok időt. Valószínűleg mindenkinek vannak ismerősei, ezek közül pedig biztosan akad jónéhány olyan, akinek már felépült a háza, arra pedig nyilvánvalóan került tetőcserép is. Ha egy cserép hibás, vagy silány anyagból készült, az néhány tél elteltével látszani fog, de azért ha lehet, nézzünk meg minél régebbi épületeket. 6-7 rokon – vagy ismerős látogatás után szinte biztosan fogunk tudni dönteni! A tetőcserép van kitéve a legszélsőségesebb igénybevételnek. Egy meghibásodott tető rengeteg kárt tud okozni az épületben, az emiatt kialakuló plusz költségről és idegességről nem is szólva. Legyünk hát körültekintőek, ha a házunk – és családunk – védelméül szolgáló építőanyagról, a tetőcserépről döntünk! Ha megszívleljük a fenti intelmeket, biztosan sok évtizedig fogunk örülni jó választásunk gyümölcsének. forrás: epitesiportal.hu

Bezzeg Romániában csak 5% az áfa

Piackutatás A kutatás eredményeként Földi Tibor a Cordia vezérigazgatója elmondta, hogy a jövőkép tisztul, és vizsgálataik szerint kezd visszatérni a kereslet a lakáspiacra, ám ez a szint még mindig rendkívül gyenge, és sokáig eltart mire újra egészséges lesz a piac. 2010 végén 323 projektben 20 368 lakás volt elérhető a piacon, mely 71%-os értékesítettséget jelentett. 2011 első félév végén már 337 projektet számoltak össze melyben 19 194 lakást találtak, ami 73%-os értékesítettséget jelent. A kínálati oldalon 2005 óta folyamatos szűkülés tapasztalható, és jelenleg 5267 új lakás érhető el a piacon, melyből 57% a költözhető, vagyis ennyi az elkészültek aránya. Idén év elején 5913 eladatlan lakással indult az új lakások piaca, majd 610 lakás építését leállították, és 460 lakás visszakerült a fejlesztőkhöz. Indultak új fejlesztések és adtak is el a meglévő állományból, így most valamivel több mint 5200 új lakás közül válogathatunk. A vizsgálat elkészítése során, az elemzők 2011 első félévében 337 új lakásprojektet vettek alapul. Az új projektek jelenlegi jellemző lakásszáma a korábbi átlag 100-hoz képest 18 körül mozog, vagyis a számok is visszaigazolják azt, amit bárki a saját szemével is láthat, hogy a közepes és nagyobb lakásfejlesztések szinte teljesen eltűntek a piacról. A vizsgált időszakban a legtöbb új lakás a továbbra is XI. és XIV. kerületben került a piacra. A kínálatszűkülés az VII. és VIII. és XX. kerületekben volt a legjellemzőbb. Az elemzők az év végére 2800-3000 lakásra várják a 2011-es értékesítés szintjét, ami jelentős javulás lenne a tavalyi évhez képest. A kínálat 5000 lakásra csökken az év végéig, amikor a cég elemzői szerint az építőipar idén, a használatbavételi engedélyek száma pedig jövőre éri el a mélypontját, és innentől stagnálás várható. Élénkítés A vezérigazgató véleménye szerint a lakáspiac újra elfogadható szintre kerülésének három alapfeltétele van: a vásárlási kedv javulása, a megbízható finanszírozás és az új lakásokat terhelő áfa csökkentése vagy visszaigényelhetővé tétele. A kutatás adatai alapján vásárlási kedv adott, hiszen egyre többen térnek vissza a lakáspiac keresleti oldalára, ám számuk, még mindig csekélynek mondható a válság előtti szinthez képest. A kereslet további élénkülését hozhatja a további két tényező, melyből az első, a megbízható finanszírozás már megjelent a piacon. Romániában a 85 000 euró alatti lakásokat 5%, Lengyelországban a 150 négyzetméter alatti lakásokat pedig 8% áfa terheli. Hazánkban ez a szám jelenleg 25%, mely jövőre a kormány tervei szerint akár 27% is lehet. Ennek a kulcsnak a 10% körülire történő csökkentése, vagy az áfa visszaigényelhetővé tétele jelentős keresletnövekedést indítana el, ami pozitív hatást gyakorolna az építőiparra is. Földi elmondása szerint, \"A többlet kereslet hatására az áfa befizetés nem csökkenne a mai szint alá, sőt egyéb pozitív hatásai is lennének az államháztartásra. A lakáspiac élénkülése új megrendeléseket eredményezne az építész irodáknak, illetve a kivitelező cégeknek, mely további adóbefizetéseket és az alacsonyabban iskolázott rétegek munkanélküliségi rátájának csökkenését hozná magával.\" forrás: portfolio.hu

Tető - agyag, vagy beton? I. rész

Az építkezés egyik csúcspontja, amikor a tetőn végre helyére kerül az utolsó cserép is. Ekkor tárul elénk az épület végleges formája, az az összkép, amelyet eddig csak ábrándozásaink során láthattunk. A tető elkészülte egyfajta megkoronázása az építkezésnek. Ha ránézünk egy kész házra, jól látható, hogy a látvány csaknem felét a tetőcserepek teszik ki. Nem csoda tehát, hogy aki építkezésre adja a fejét, nagy gondot szokott fordítani a tetőcserép kiválasztására. Jól is teszi, hiszen a cserépnek évtizedekig védenie kell az alatta élőket, ellen kell állnia a legkülönbözőbb természeti erőknek a pusztító szélvihartól a tűző napsütésen át a kitartóan szakadó esőig. Amikor az egyszerű halandó betér egy építőanyag-kereskedőhöz, rögtön szembesül is az első kérdéssel: „Milyen cserépre gondolt? Kerámia, vagy beton?” Ezután – jó esetben – kiselőadást hallgathat meg a két különböző technológiával gyártott termék közti különbségekről. Azért mondom, hogy jó esetben, mert ha van szerencsénk végighallgatni az előadást, akkor olyan helyre kerültünk, ahol foglalkoznak velünk, ismerik is a különbséget a két cserépfajta között, és valószínűleg forgalmazzák is mindkettőt. Meg kell azonban jegyezni, hogy nincs két olyan kereskedő, aki tökéletesen egyetért a témát illetően. Ne legyenek illúzióink; a kereskedő szerint az a cserép a jobb, amelyiket el akarja adni, a kivitelezőnk szerint pedig az, amelyikkel könnyebb dolgozni. (Tisztelet a kivételnek.) Marad tehát a kérdés: Milyen cserepet vegyek a tetőre? Agyagot, vagy betont? Nos, erre a kérdésre nem fogok válaszolni! Egyrészt rendkívül inkorrekt lenne a cserépgyártókkal szemben, másrészt pedig ez a sokszor hangoztatott kérdés véleményem szerint nem állja meg a helyét. A cikk célja ezért nem az, hogy letegye a voksát bármelyik termék mellett, hanem hogy használható útmutatást adjon a témakörben. A cikk végére tudni fogja, mi a különbség a két különböző technológiával gyártott termék között, és biztos lesz afelől is, melyek azok a szempontok, amelyek alapján döntenie kell, ha a ház egyik legfontosabb alkotóelemét kell kiválasztania. Cikkünk első felében megvizsgáljuk, milyen véleményekkel szoktunk találkozni az agyagcserepeket illetően, mik szólnak mellette, és milyen vádak érik olykor. Arra is választ kapunk, vajon mekkora az igazságtartalmuk ezeknek a véleményeknek. Lássuk tehát először az agyagcserepeket: Vélemények, amelyek mellette szólnak: Könnyű, így nem terheli annyira a tetőt, és kevesebb fáradtsággal feltehető. Igaz is, meg nem is. Egy agyagcserép általában könnyebb, mint betonból készült társa, ám a legtöbb esetben kisebb is! Az építkező szempontjából az igazi kérdés: Mennyit nyom 1 m² cserép? Máris másképp fest a dolog, mert amíg egy kisebb cserépből 14-17 darab is kell 1 m²-re, addig egy átlagos méretű betoncserépből elegendő a 10 darab. Négyzetméterre levetítve az agyag- és a betoncserép súlya között nincs számottevő különbség! Ne legyen szempont, hogy mennyi fáradtsággal helyezhető fel a tetőre a cserép. Sok-sok évig fogunk alatta élni, nem számít az a néhány nap, amíg felkerül. Az agyagnak évezredes hagyománya van. Feltétlenül igaz. Aki azonban ezzel érvel, valószínűleg nem tévét néz esténként, hanem a csillagokat, hiszen annak sokkal messzebbre nyúlnak vissza a gyökerei. Komolyra fordítva a szót; ez nem lehet a döntésünk alapja. Számtalan „új” gyártási technológia bizonyította már be, hogy lehet ugyanolyan jó, vagy sokkal jobb is, mint a nagy hagyományokkal bíró eljárások. Természetes anyag. El sem tudom mondani, kereskedői pályafutásom alatt hányszor hallottam ezt a vásárlók részéről. Arra persze senki sem tudott válaszolni, hogy miért annyira fontos, hogy a műanyag nyílászárója fölé természetes anyagból készült tetőfedő kerüljön, de nem is firtattam különösebben a dolgot. Egy biztos: Aki egyszer a fejébe vette, hogy természetes anyagokból épít, azt nem lehet, nem is érdemes lebeszélni róla. De biztosan ez az a szempont, ami alapján döntenünk kell? Jól szellőzik. Így van! Az agyagból készült termékek páraáteresztő képessége kiváló. Egy nem megfelelő szellőztetéssel ellátott tető esetén jobban teljesít, mint egy betoncserép. A leghelyesebb mégis az, ha szellőzőcseréppel, és a megfelelő kiegészítőkkel biztosítjuk a tető teljes átszellőzését. Ez esetben pedig szinte mindegy, hogy melyik alapanyagból készült termék van a tetőnkön. Vélemények, amelyek ellene szólnak: Hajlamos a mészkukac képződésre. Sajnos igaz. Az agyag igazi ellensége a mészkukac. Ezek apró fehér mészdarabok, amelyek már az alapanyagban megtalálhatók, és a későbbi feldolgozás során sem hajlandók eltávozni belőle. A mészkukac mentén a víz utat talál magának a cserép belsejébe, és komoly fagykárokat okozhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kerámiacserép rossz választás lenne, ugyanis nem minden agyagcserépben jelenik meg a mészkukac! Ennek a hibának a megjelenése attól függ, hogy az adott gyárnak milyen agyag-lelőhelyet sikerült találnia. Vannak Magyarország területén nagyon tiszta agyagmezők, ahol egyáltalán nincs mész. Vásárlás előtt győződjön meg róla, hogy az Önnek tetsző tetőcserép – ha kerámiacserépről van szó – mészkukacos-e, vagy sem. Ne a bemutató állványon lévő cserepeket vizsgálja meg, azon biztosan nem fog hibát találni! Bátran bontasson ki a kereskedővel egy raklapot, ha van készleten. Egy átlagos tetőre való cserép minden kiegészítővel együtt milliós nagyságrendekre rúg! Ne legyen hát szégyenlős, hiszen az Ön pénze a tét! Kisebb a terhelhetősége, mint a betoncserépnek. Ha egy átlagos agyagcserepet hasonlítunk össze egy szintén átlagos betoncseréppel, akkor igaz lehet ez az állítás. Saját szememmel láttam már azonban olyan hazai gyártású kerámiacserepet, amely vígan elbírt egy 85 kilós férfit, amint egy földre fektetett cseréplécen billegett jobbra-balra. Ennél extrémebb erőhatásnak aligha lesz kitéve a cserép fenn a tetőn. Amikor a terhelhetőség kerül szóba, egyébként is elgondolkodom minden alkalommal azon, mire gondolhatnak a gyártók. Nagyon ritkán kerül sor arra, hogy fel kell menni valamiért a tetőre, egy átlagos ember testsúlyát pedig MINDEN cserép elbírja, a hó súlyáról nem is beszélve. Nem fontos tehát, hogy melyik cserépnek nagyobb a terhelhetősége, ha mindegyik elbírja azt a terhelést, ami a tetőn érheti. Rövidebb az élettartama, mint a betoncserépnek. Százszor hallottam már és minden alkalommal meglepődöm. Ez az állítás egész egyszerűen nem igaz. Egy cserép élettartama nem attól függ, hogy agyag, vagy beton a felhasznált alapanyag. Sokkal komolyabb gond lehet, ha ezen alapanyagok közül valamelyik nem megfelelő minőségű, vagy a gyártási eljárás nem kiforrott, esetleg valamilyen láthatatlan hiba lép fel a gyártás során. A hazai tetőcserép-gyártók között nem ismerek olyat, aki megengedné magának a fenti hibák bármelyikét. Megvizsgáltuk tehát a leggyakoribb véleményeket, melyeket az égetett kerámiacserép mellett, vagy ellen szoktunk hallani. Világosan kitűnik, hogy bár a legtöbb vélemény fedi a valóságot, mégsem alkalmas arra, hogy emiatt egyértelműen letegyük szavazatunkat az agyagcserepek mellett, vagy hogy végérvényesen elzárkózzunk előlük. Ha teljesen őszinte akarok lenni – és erre valószínűleg az olvasók is rájöttek már - , ezek az állítások csupán marketingfogásnak használhatók, annak viszont jól beválnak, nekem elhihetik! Az új információkkal felszerelkezve azonban Ön már nyugodtan vásárolhat, nem kell attól tartania, hogy megtévesztik holmi reklámszövegek! A cikk következő részében a betoncserépről hallható leggyakoribb állításokat vesszük górcső alá. Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, azon a területen sem lesznek csodák. Mégis érdemes lesz velem tartani, mert annak is utánanézünk, melyek azok a szempontok, amelyeket valóban érdemes szem előtt tartanunk, ha a házunk egyik legfontosabb alkotóelemét szeretnénk kiválasztani. folytatjuk... forrás: epitesiportal.hu